„Unix” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: ky:Unix |
a bekezdés felhúzása + link |
||
| (48 közbenső módosítás, amit 32 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Operációs rendszer infobox |
|||
{{lektor|2005 májusából}} |
|||
| név = UNIX |
|||
A '''UNIX''' (más írásmóddal '''Unix''', ejtsd: ''juniksz'') egy [[1969]]-ben kifejleszett [[operációs rendszer]], amelyet az [[AT&T]] munkatársai dolgoztak ki a [[Bell Laboratories]]-ben. Mostanra a Unix-szerű rendszerek széttagozódtak, sokszínűvé váltak. |
|||
| fejlesztő = [[Kenneth Lane Thompson|Ken Thompson]], [[Dennis M. Ritchie|Dennis Ritchie]], [[Brian Kernighan]], [[Douglas McIlroy]] és [[Joe Ossanna]] a Bell Labs-nél |
|||
| család = Unix |
|||
| ui = [[Parancssoros felhasználói felület|parancssor]], grafikus ([[X Window System|X-window]]) |
|||
| státusz = aktív |
|||
| weboldal = http://www.unix.org |
|||
}} |
|||
A '''Unix''' (amely eredetileg '''UNIX''' védjeggyel jelent meg; magyaros kiejtése: ''juniksz'') egy [[1969]]-ben kifejlesztett [[operációs rendszer]], amelyet az [[AT&T]] munkatársai dolgoztak ki a [[Bell Laboratories]]ben. |
|||
1993 óta a UNIX nem egy cég egyetlen termékét jelöli, hanem egy licencelhető [[védjegy]], melyet az [http://opengroup.org/ Open Group] kezel. |
|||
A [[Unix-szerű]] rendszerek több [[informatika]]i problémára kínálnak megoldást. Egyes verziók „ingyenesek” (például: [[Linux]], [[FreeBSD]]). A Unix családba tartoznak: [[HP-UX]], [[AIX]], [[FreeBSD]]. |
|||
A [https://web.archive.org/web/20180115021457/http://www.unix.org/version4/overview.html UNIX kritériumoknak] megfelelő és hitelesített rendszer például a [[HP-UX]], a [[AIX]], a [[macOS|Mac OS X]], a [[Solaris (operációs rendszer)|Solaris]].<ref>http://www.opengroup.org/openbrand/register/</ref> |
|||
A követelményeknek megfelelő, de nem hitelesített (vagy csak részben megfelelő) rendszereket [[Unix-szerű operációs rendszer|Unix-szerűnek]] szokták nevezni. Unix-szerű operációs rendszer például a [[Linux]], a [[Berkeley Software Distribution|BSD]], a [[MINIX]], a [[QNX]] vagy a [[GNU Hurd]]. |
|||
== UNIX vagy Unix? == |
|||
Bár egyes vélemények szerint nem mindegy, hogy csupa nagybetűvel vagy a nagy kezdőbetű után kisbetűkkel írjuk, ez [[jog]]i szempontból erősen kétséges, mivel a UNIX szó [[védjegy]]oltalom alatt áll és a jogi oltalom mindkét írásmódra vonatkozik. Azt, hogy a „Unix” szó mint védjegy [[megkülönböztető képesség]]e megszűnt, tehát szabadon, bárki által használható ún. Unix-szerű rendszerek megjelölésére, mindenki csak a saját felelősségére állíthatja. |
|||
== A |
== A Unix története == |
||
[[Fájl:Ken |
[[Fájl:Ken Thompson and Dennis Ritchie.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Kenneth Lane Thompson|Ken Thompson]] és [[Dennis M. Ritchie|Dennis Ritchie]]]] |
||
A Unix operációs rendszer fejlesztése a |
|||
=== 1. változat === |
|||
[[Multics]]-szal ''(Multiplexed Operating and Computing System)'' kezdődött. A Multics projekt az [[1960-as évek]] közepén indult, a General Electric, Massachusetts Institute for Technology és a Bell Laboratories együttműködésében. 1969-ben a Bell Laboratories kivonult a projektből. |
|||
Az [[1960-as évek]]ben néhány nagy amerikai cég elhatározta, hogy egy „mindentudó” [[operációs rendszer]]t fejlesztenek ki közösen. Meg is született az új rendszer – neve [[Multics]] – de nem terjedt el, bár ez volt az első operációs rendszer, amely megkapta a B2-es biztonsági minősítést. Bár a rendszer PL/1-ben készült, a speciális igényei, például a hardveres memória védelem, vagy a 36 bites rendszerek sajátosságai, nem tették lehetővé a hordozhatóságot, és hardverigényei is nagyok voltak. Így a Multics a nagygépek azóta is szűkülő piacán maradt (az utolsó Multicsot futtató gépet [[2000]]-ben állították le végleg). |
|||
A Bell Laboratories egyik munkatársa, Ken Thompson részt vett a Multics projektben. Szerette a Multicsot, de túl komplexnek találta. Thompson a Multics nyomdokain haladva egy [[PDP#PDP–7|PDP–7-esen]] egy hónap alatt megírta az első Unicsot. Egy-egy hétbe tellett megírni neki az eredeti [[rendszermag]]ot, [[Unix rendszerhéj|héjat]], [[szövegszerkesztő]]t, és [[assembler]] fordítót. A UNICS jelentése „Uniplexed Operating and Computing System”. Ahogy az operációs rendszer változott, a nevét lerövidítették, és így született meg a rövidebb "Unix" név. A UNICS 1969 szeptemberében jelent meg. |
|||
Amikor a cégek feladták álmaikat és lemondtak a Multics-ról, egy [[Ken Thompson]] nevű fiatalember kénytelen volt új elfoglaltság, új hobbi után nézni. Azt gondolta, hogy a Multics fejlesztése során születtek eredmények megpróbálta felhasználni. |
|||
A UNIX rendszermagját eleinte [[assembly]] segítségével készítették el, majd 1973-ban nagyrészt átírták [[C (programozási nyelv)|C nyelvre]], amely lehetővé tette az egyszerű portolást a különböző hardverekre. |
|||
Nekikezdett a munkának, és [[1969]]-re el is készült egy igen egyszerű operációs rendszer, amelynek a Multics-szal szemben megvolt az az előnye, hogy működött. Megszületett a UNIX. |
|||
Bár a UNIX név jelenleg az [http://opengroup.org/ Open Group] bejegyzett [[védjegy]]e, a UNIX-jogokkal a [[Novell]] rendelkezik. A UNIX nevet gyakran használjuk [[operációs rendszer]] család megnevezésére is, néha függetlenül attól, hogy egyáltalán fejlődésében van-e közvetlen köze az eredeti UNIX-hoz vagy sem. Ennek alapján a [[Linux]] is egy [[UNIX-szerű]] rendszer, annak ellenére, hogy közvetlenül nem használtak fel benne UNIX-eredetű kódot. A UNIX és UNIX-szerű operációs rendszereket gyakran *NIX közös megnevezéssel illetik. |
|||
A névadó tulajdonképpen [[Brian Kernighan]] volt, aki közben bekapcsolódott a fejlesztésbe, és kissé szarkasztikusan eunuch Multics-nak kezdte nevezni munkájuk gyümölcsét, nem is túl finoman célozva arra, hogy mennyi mindenről lemondtak az eredeti tervekhez képest. |
|||
A UNIX eredetileg egy [[PDP-7]] ([[PDP]]) számítógépen futott, szerették volna azonban egy modernebb [[PDP-11]] gépre áttenni. A gond csak az volt, hogy ehhez a teljes programrendszert sorról sorra újra kellett írni. |
|||
Akkoriban ugyanis az operációs rendszereket olyan gépközeli nyelven – [[assembly]]-ben – írták, amely hatékony volt ugyan, csakhogy minden géphez saját nyelv tartozott. Ennek persze az volt a következménye, hogy ha valaki át akart vinni egy operációs rendszert egy másik gépre, akkor újra kellett írnia azt, az első sortól az utolsóig. Ráadásul ez lassú munka, hiszen ilyenkor a programozó nem alkot, nem „programot ír”, egyszerűen csak programsorokat fordít le. |
|||
A UNIX csapat elhatározta, hogy egy hordozható – mai szakkifejezéssel „portolható” – operációs rendszert készít. Hajlandóak voltak egyszer újraírni a teljes rendszert, de elhatározták, hogy a cél nem egy másik gép assembly nyelve lesz, már elvégzik e munkát ne kelljen soha többé újraírni az egészet. És ím az emberi lustaság a technológiai fejlődés kulcsa lett ismét. |
|||
A megoldást csak egy olyan [[programozási nyelv]] jelenthette, amelyik hordozható – vagyis gépfüggetlen – és elég hatékony ahhoz, hogy operációs rendszert írjanak vele. [[Dennis M. Ritchie]] – aki közben többekkel csatlakozott a fejlesztéshez – szállította is a nyelvet, amely a ma legendás C programozási nyelv elődje volt. Közös munkával újraírták a UNIX-ot ezen a nyelven, és így megszületett az első hordozható operációs rendszer. |
|||
Abban az időben, ha egy cég kijött a piacra egy új számítógéppel, akkor az operációs rendszert is el kellett készítenie hozzá. Ha rossz volt az operációs rendszer vagy késett a fejlesztése, akkor a piacon megbukott az új konstrukció – bármilyen nagyszerű számítógép volt is. A [[C programozási nyelv|C nyelven]] megírt hordozható operációs rendszer segítségével azonban e probléma megoldódott. Nincs szükségünk másra, csak egy univerzális fordítóprogramra, amelynek elmagyarázzuk, hogyan kell az adott gép nyelvére lefordítani a C-ben írt programot, és le kell fordítanunk a régi operációs rendszert az új gépre. Az új számítógép így már egy kipróbált, szabványos és ismert operációs rendszerrel jöhet ki a piacra – a felhasználók pedig már másnap elkezdhetik a használatát, még tanulniuk sem kell. |
|||
Az [[1970-es évek]] elején már egy hatékony, jól átgondolt, és hordozható operációs rendszerré fejlődött a UNIX, amelyet egyre többen használtak. Rohamosan terjedt, s ennek volt egy különleges oka (azon kívül persze, hogy egyszerűen jó volt). A fejlesztés a [[Bell Labs|Bell Laboratories]] nevű cégnél történt, annak anyavállalata – az AT&T – pedig el volt tiltva attól, hogy számítógépes programokat áruljon. Valójában persze igen sok dologtól el volt tiltva az amerikai trösztellenes törvények értelmében, minket azonban most csak a UNIX forgalmazása érdekel. A UNIX-ot tehát nem adták – nem adhatták – el, ezért egyszerűen odaadták annak, akinek kellett. |
|||
Érdeklődők pedig voltak szép számmal, mivel ebben az időben az egyetemeken igen sok [[PDP-11]] számítógép volt, annak pedig a gyártó által adott operációs rendszere a rossz nyelvek szerint olyan gyenge minőségű volt, hogy még a legönsanyargatóbb felhasználók is óvakodtak tőle. Ha pedig egy programrendszer ingyen eljut az egyetemekre, és ott tömegesen használni kezdik, akkor már csak egy dolog kell a robbanásszerű fejlődéshez: az, hogy a vállalkozókedvű diákok és tanárok belenyúlhassanak a programokba, megkísérelve javítani, fejleszteni azokat. Szerencsére erre is mód nyílott, hiszen – mivel az [[AT&T]] szoftverpiaci helyzetét nem kellett megvédeni – UNIX C nyelvű forrásprogramját, az emberi fogyasztásra alkalmas és módosítható változatát is megkapta, aki csak kérte. |
|||
=== 2. változat === |
|||
A Unix operációs rendszer fejlesztése a Multics-szal (Multiplexed Operating and Computing System) kezdődött. A Multics projekt az [[1960-as évek]] közepén indult, a General Electric, Massachusetts Institute for Technology és a Bell Laboratories együttműködésében. 1969-ben a Bell Laboratories kivonult a projektből. |
|||
A Bell Laboratories egyik embere, Ken Thompson részt vett a Multics projektben. Szerette a Multics-ot, de túl komplexnek találta. Thompson a Multics nyomdokain haladva egy [[PDP]]-7-esen egy hónap alatt megírja a első Unicsot. Egy-egy hétbe tellett megírni neki az eredeti [[rendszermag]]ot, [[Unix rendszerhéj|héjat]], [[szövegszerkesztő]]t, és [[assembler]] fordítót. A UNICS jelentése „Uniplexed Operating and Computing System”. Ahogy az operációs rendszer változott, a nevét lerövidítették, és így született meg a rövidebb "Unix" név. A UNICS 1969 szeptemberében jelent meg. |
|||
Bár a UNIX név jelenleg az [http://opengroup.org/ Open Group] bejegyzett [[védjegy]]e, a UNIX-jogokkal a [[Novell]] rendelkezik. A UNIX nevet gyakran használjuk [[operációs rendszer]] család megnevezésére is, néha függetlenül attól, hogy egyáltalán fejlődésében van-e közvetlen köze az eredeti UNIX-hoz vagy sem. Ennek alapján a [[Linux]] is egy [[UNIX-szerű]] rendszer, annak ellenére, hogy közvetlenül nem használtak fel benne UNIX-eredetű kódot. |
|||
== A Unix-szerű rendszerek jellemzői == |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
* A rendszermag (kernel) és a felhasználói felület (shell) elválik egymástól |
|||
* A konfigurációs beállítások (néhány kivétellel) (szakember számára) olvasható szövegfájlokban vannak tárolva |
|||
* „Minden fájl” filozófia: A rendszer minden eleme (ideértve a rendszereszközöket is) az operációs rendszerben fájlként jelenik meg. |
|||
* A grafikus felület (ha van) elkülönül a rendszer többi részétől, ezért a grafikus terminálokkal ([[X terminál]]), viszonylag kis sávszélességgel lehet a központi gépre kapcsolódni |
|||
== Unix-szerű rendszerek == |
|||
[[Fájl:Unix history-simple.svg|bélyegkép|jobbra|300px|A Unix, és Unix-szerű rendszerek egyszerűsített „családfája”]] |
|||
Sok gyártónak van [[UNIX-szerű]] operációs rendszere, néhány példa: |
|||
* [[AIX]] ([[IBM]]) |
|||
* [[Darwin (kernel)|Darwin]] / [[Mac OS X]] ([[Apple]]) |
|||
* [[IRIX]] ([[SGI]]) |
|||
* [[HP-UX]] ([[Hewlett Packard]]) |
|||
* [[Solaris operációs rendszer|Solaris]] ([[Sun Microsystems]]) |
|||
* [[UNICOS]] ([[Cray]]) |
|||
* [[UnixWare]] ([[Novell]], eredetileg SCO) |
|||
Viszont vannak szabad szoftverként terjeszthető [[UNIX-szerű]] rendszerek is, mint például: |
|||
* [[FreeBSD]], [[NetBSD]], [[OpenBSD]] (lásd bővebben: [[BSD]]) |
|||
* [[Linux]] |
|||
Érdekességképpen néhány letűnt rendszer: |
|||
* [[A/UX]] ([[Apple]]) |
|||
* [[NextStep]] ([[NeXT]]) |
|||
* [[Amiga UX]] / [[AMIX]] ([[Commodore]]) |
|||
* [[Minix]] |
|||
* [[Xenix]] ([[Microsoft]]) |
|||
És néhány kevésbé ismert: |
|||
* [[Dynix]] ([[Sequent]]) |
|||
* [[SINIX]] ([[Siemens (cég)|Siemens]]) |
|||
[[Eric Levenez]] egy [http://www.levenez.com/unix/ grafikont] tart karban a különböző UNIX és származtatott rendszerekről, ahol egy teljesebb listát kaphatunk. |
|||
Láthatjuk, hogy a [[Unix-filozófia|Unix-filozófiát]] számos gyártó rendszere követi, ezért már hamar kialakult egyfajta káosz, inkompatibilitás. E probléma orvoslására kezdődtek meg a szabványosítási próbálkozások, amelyek a [[POSIX]] specifikációban csúcsosodtak ki. A POSIX-nak számos rétege van, némelyeket még nem [[UNIX-szerű]] rendszerek is betartanak vagy támogatnak (például [[Microsoft Windows]] vagy éppen a [[BeOS]]). |
|||
A POSIX specifikáció ([[IEEE]] 1003) számos dologra ad javaslatot, de ez legfőképp az [[API]] réteget érinti, így például a futtatható binárisok formátumára vonatkozóan nincs benne útmutatás. Az [[1980-as évek]]ben a [[COFF]] volt az elterjedt, melynek számos válfaja létezik, majd a [[1990-es évek|90-es években]] az [[ELF]] volt hivatott ezt a fajta káoszt oldani. |
|||
A [[The Unix Heritage Society]] (TUHS) többek között céljául tűzte ki a régi UNIX (és [[C programozási nyelv|C]] fordító) források megőrzését és közzétételét. |
|||
== [[2038-probléma|A 2038-as év problémája]] == |
== [[2038-probléma|A 2038-as év problémája]] == |
||
| 91. sor: | 31. sor: | ||
== i386 == |
== i386 == |
||
[[IBM-kompatibilis PC]]-k az Intel [[Intel 80386|80386]] kompatibilis processzorok alkalmazása óta alkalmasak Unix, [[Berkeley Software Distribution|BSD]] és Linux operációs rendszerek futtatására. |
[[IBM-kompatibilis PC]]-k az Intel [[Intel 80386|80386]] kompatibilis processzorok alkalmazása óta alkalmasak Unix, [[Berkeley Software Distribution|BSD]] és Linux operációs rendszerek futtatására. Legfőbb ok az, hogy az [[x86|i386]] az azt megelőző [[Intel 80286|80286]], [[Intel 8086|8086]] és [[Intel 8088|8088]] processzorokkal ellentétben már ''preemptive'' processzor, azaz önálló feladatok futását oly mértékben támogatja, hogy képes egy feladatot annak készséges együttműködése ellenére is a processzorra várakoztatni, vagy akár fel is számolni. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== |
== Kapcsolódó szócikkek == |
||
* [[Unix-háborúk]] |
* [[Unix-háborúk]] |
||
== |
== További információk == |
||
* [http://hup.hu/ HUP – Hungarian Unix Portal] |
* [http://hup.hu/ HUP – Hungarian Unix Portal] |
||
* [http://www.clock.org/~fair/computers/unix.html UNIX variációk] |
* [http://www.clock.org/~fair/computers/unix.html UNIX variációk] |
||
* [http://mek.oszk.hu/01200/01249/01249.htm Szemethy Tivadar: Unix ismertetője] – szerinte nem mindegy, hogy "Unix" vagy "UNIX"! |
* [http://mek.oszk.hu/01200/01249/01249.htm Szemethy Tivadar: Unix ismertetője] – szerinte nem mindegy, hogy "Unix" vagy "UNIX"! |
||
* [http://www.tuhs.org/ A TUHS honlapja] |
* [https://web.archive.org/web/20050831153956/http://www.tuhs.org/ A TUHS honlapja] |
||
{{UNIX}} |
|||
[[Kategória:Unix| ]] |
|||
{{Operációs rendszer}} |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{Portál|Informatika|i }} |
|||
[[ |
[[Kategória:Unix]] |
||
[[af:Unix]] |
|||
[[als:UNIX]] |
|||
[[an:Unix]] |
|||
[[ar:يونكس]] |
|||
[[ast:Unix]] |
|||
[[az:UNIX]] |
|||
[[bat-smg:UNIX]] |
|||
[[be:Unix]] |
|||
[[be-x-old:UNIX]] |
|||
[[bg:Unix]] |
|||
[[bn:ইউনিক্স]] |
|||
[[br:Unix]] |
|||
[[bs:UNIX]] |
|||
[[ca:Unix]] |
|||
[[cdo:Unix]] |
|||
[[cs:Unix]] |
|||
[[cv:UNIX]] |
|||
[[cy:Unix]] |
|||
[[da:UNIX]] |
|||
[[de:Unix]] |
|||
[[el:Unix]] |
|||
[[eo:Unikso]] |
|||
[[es:Unix]] |
|||
[[et:UNIX]] |
|||
[[eu:Unix]] |
|||
[[fa:یونیکس]] |
|||
[[fi:Unix]] |
|||
[[fiu-vro:Unix]] |
|||
[[fr:Unix]] |
|||
[[ga:UNIX]] |
|||
[[gl:UNIX]] |
|||
[[he:Unix]] |
|||
[[hi:यूनिक्स]] |
|||
[[hif:UNIX]] |
|||
[[hr:UNIX]] |
|||
[[hy:UNIX]] |
|||
[[ia:UNIX]] |
|||
[[id:Unix]] |
|||
[[ilo:UNIX]] |
|||
[[is:Unix]] |
|||
[[it:Unix]] |
|||
[[ja:UNIX]] |
|||
[[ka:UNIX]] |
|||
[[kaa:Unix]] |
|||
[[kk:UNIX]] |
|||
[[kn:ಯುನಿಕ್ಸ್]] |
|||
[[ko:유닉스]] |
|||
[[ku:Unix]] |
|||
[[ky:Unix]] |
|||
[[la:Unix]] |
|||
[[lt:UNIX]] |
|||
[[lv:UNIX]] |
|||
[[mg:UNIX]] |
|||
[[mk:Unix (оперативен систем)]] |
|||
[[ml:യുണിക്സ്]] |
|||
[[mr:युनिक्स]] |
|||
[[ms:UNIX]] |
|||
[[my:ယူးနစ်စ်]] |
|||
[[nds:Unix]] |
|||
[[ne:युनिक्स]] |
|||
[[nl:Unix]] |
|||
[[nn:Unix]] |
|||
[[no:Unix]] |
|||
[[oc:Unix]] |
|||
[[os:UNIX]] |
|||
[[pl:Unix]] |
|||
[[pt:Unix]] |
|||
[[ro:UNIX]] |
|||
[[ru:UNIX]] |
|||
[[sah:Unix]] |
|||
[[sc:UNIX]] |
|||
[[sh:Unix]] |
|||
[[simple:UNIX]] |
|||
[[sk:Unix]] |
|||
[[sl:Unix]] |
|||
[[sq:UNIX]] |
|||
[[sr:Јуникс]] |
|||
[[sv:Unix]] |
|||
[[ta:யுனிக்சு]] |
|||
[[th:ยูนิกซ์]] |
|||
[[tr:UNIX]] |
|||
[[tt:Unix]] |
|||
[[uk:UNIX]] |
|||
[[ur:یونکس]] |
|||
[[uz:UNIX]] |
|||
[[vi:Unix]] |
|||
[[war:Unix]] |
|||
[[yi:יוניקס]] |
|||
[[zh:UNIX]] |
|||
[[zh-min-nan:Unix]] |
|||
[[zh-yue:UNIX]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. augusztus 4., 09:44-kori változata
| UNIX | |
 | |
 | |
| Fejlesztő | Ken Thompson, Dennis Ritchie, Brian Kernighan, Douglas McIlroy és Joe Ossanna a Bell Labs-nél |
| OS-család | Unix |
| Programozási nyelv | |
| Felhasználói felület | parancssor, grafikus (X-window) |
| Státusz | aktív |
| Weboldal | http://www.unix.org |
A Unix (amely eredetileg UNIX védjeggyel jelent meg; magyaros kiejtése: juniksz) egy 1969-ben kifejlesztett operációs rendszer, amelyet az AT&T munkatársai dolgoztak ki a Bell Laboratoriesben.
1993 óta a UNIX nem egy cég egyetlen termékét jelöli, hanem egy licencelhető védjegy, melyet az Open Group kezel. A UNIX kritériumoknak megfelelő és hitelesített rendszer például a HP-UX, a AIX, a Mac OS X, a Solaris.[1]
A követelményeknek megfelelő, de nem hitelesített (vagy csak részben megfelelő) rendszereket Unix-szerűnek szokták nevezni. Unix-szerű operációs rendszer például a Linux, a BSD, a MINIX, a QNX vagy a GNU Hurd.
A Unix története[szerkesztés]
A Unix operációs rendszer fejlesztése a Multics-szal (Multiplexed Operating and Computing System) kezdődött. A Multics projekt az 1960-as évek közepén indult, a General Electric, Massachusetts Institute for Technology és a Bell Laboratories együttműködésében. 1969-ben a Bell Laboratories kivonult a projektből.
A Bell Laboratories egyik munkatársa, Ken Thompson részt vett a Multics projektben. Szerette a Multicsot, de túl komplexnek találta. Thompson a Multics nyomdokain haladva egy PDP–7-esen egy hónap alatt megírta az első Unicsot. Egy-egy hétbe tellett megírni neki az eredeti rendszermagot, héjat, szövegszerkesztőt, és assembler fordítót. A UNICS jelentése „Uniplexed Operating and Computing System”. Ahogy az operációs rendszer változott, a nevét lerövidítették, és így született meg a rövidebb "Unix" név. A UNICS 1969 szeptemberében jelent meg.
A UNIX rendszermagját eleinte assembly segítségével készítették el, majd 1973-ban nagyrészt átírták C nyelvre, amely lehetővé tette az egyszerű portolást a különböző hardverekre.
Bár a UNIX név jelenleg az Open Group bejegyzett védjegye, a UNIX-jogokkal a Novell rendelkezik. A UNIX nevet gyakran használjuk operációs rendszer család megnevezésére is, néha függetlenül attól, hogy egyáltalán fejlődésében van-e közvetlen köze az eredeti UNIX-hoz vagy sem. Ennek alapján a Linux is egy UNIX-szerű rendszer, annak ellenére, hogy közvetlenül nem használtak fel benne UNIX-eredetű kódot. A UNIX és UNIX-szerű operációs rendszereket gyakran *NIX közös megnevezéssel illetik.
A 2038-as év problémája[szerkesztés]
Alapvetően a Unix rendszerek az időt 1970. január 1. óta eltelt másodpercekben számolják, és ennek tárolására előjeles 32 bites egész számot használnak. Így 2038. január 19-én túlcsordulási hiba folytán egyes rendszerek 1970-et, mások 1901-et fognak jelezni.
i386[szerkesztés]
IBM-kompatibilis PC-k az Intel 80386 kompatibilis processzorok alkalmazása óta alkalmasak Unix, BSD és Linux operációs rendszerek futtatására. Legfőbb ok az, hogy az i386 az azt megelőző 80286, 8086 és 8088 processzorokkal ellentétben már preemptive processzor, azaz önálló feladatok futását oly mértékben támogatja, hogy képes egy feladatot annak készséges együttműködése ellenére is a processzorra várakoztatni, vagy akár fel is számolni.
Jegyzetek[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- HUP – Hungarian Unix Portal
- UNIX variációk
- Szemethy Tivadar: Unix ismertetője – szerinte nem mindegy, hogy "Unix" vagy "UNIX"!
- A TUHS honlapja
